Szerző archív bejegyzése: Dömény Csongor János

Közeledik a Halloween, Amerika egyik legkedveltebb ünnepe a gyermeke körében.

De miről is szól pontosan ?

A gyerekek csokit/cukirkát gyűjtenek, a szülők pedig kísérik őket az utcán. Vannak ijesztőbb, vannak találékonyabb jelmezek, de maga az élmény, ami számít nekik. Kis hazánkban annyira még nincs elterjedve ez az ünnep, de már itthon is lehet néha találkozni csoki gyűjtögetőkkel.

És ahogy az ilyenkor lenni szokott videojáték is fronton, minden játékba érkeznek a halloweeni eventek is.

Hosszú kihagyás után úgy éreztem, hogy adok egy esélyt a játéknak, hiszen ismét egyre felkapottabb a Twitchen, és több tízezer ember csak nem tévedhet (pláne nem egy telefonos portolás után).

Igen, a Dead by Daylight-ról van szó.

A játékot talán nem kell sok embernek bemutatni, adott egy gyilkos (DLC-ből horror film gyilkos is lehet), illetve adott 4 ember, akiknek el kell előle menekülni, miközben próbálják a generátorokat életre kelteni, hogy a kaput kinyitva elmenekülhessenek a szörny elől.

A játék maga viszont nem merül ki ennyiben, ugyanis ahány menekülő karaktere vagy gyilkosa van az embernek, annál több skill fát tud kimaxolni, igaz, nem árt vele sietni, a játék ugyanis olvasni enged, gondolkozni viszont nem. Ha egy adott képesség érdekel minket, vagy úgy gondoljuk, hogy a későbbiekben jól tud jönni, akkor érdemes minél előbb arra fele menni, ugyanis nem biztos, hogy nem ragadja el előlünk a sötétség.

Igen, konkrétan a sötétség. A játék ugyanis nem díjazza ha az ember lassan gondolkozik, hogy melyik képességre lenne szüksége. Ha valamit elnyelt a SEMMI, akkor azt többé nem fogjuk visszakapni, vagy csak később egy újabb fán.

De ez sajnos a játékkal jár, így érdemes mindenképpen okosan taktikázni.

Apropó taktika. A játék igazán csak úgy tud izgalmas lenni, ha több komával együtt ülünk le játszani vele. A gyilkos is kikerülhet közülünk, de (véleményem szerint) úgy az igazi a borzongás, ha négyen egy random entitás ellen játszunk. Csapatban mindig nagyobb esély van a túlélésre, igaz kedves horrorfilm szereplők ?

Így, hogy újra előtérbe került a játék, mindenképpen meg kell említsem az egyik DLC-jét, amire ha most nem is, de egyszer le fogok csapni. Ugyanis a játékhoz kiadtak egy Resident Evil kiegészítők, mely Leon S. Kennedy-n kívül sok másik ismert játékbeli karaktert felvonultat, ugyanígy a rosszfiúk oldaláról is (Albert Wesker, Nemesis).

A játék maga mindenképpen megér egy misét, első körben haverokkal, de egyedül is megéri belevágni, ha valaki jobban szeret egyedül nekivágni egy ilyen játéknak.

Tehát aki teheti, az üljön szépen le elé, játszon pár kört, utána kapcsoljon be egy kultikus horrorfilmet, és hangolódjon a Halloween-re.

Jó a stílus váltás?

2012-ben adta ki utoljára a Capcom a Resident Evil széria utolsó TPS nézetű játékát, a Resident Evil 6-ot. A játék vegyes fogadtatásokat kapoot, bár szerintem ez kellett a cégnek, hogy észrevegyék, az alap koncepciótól elmentek egy másik irányba. Az elején túlélő-horrorként számon tartott sorozat szépen lassan átment akció játékba, és nem volt ez így se rossz, a Resident Evil mégiscsak visszakanyarodott a régi ösvényre.

2017, a változás korszaka

Évekkel később a cég a fent említett dolgot észrevette, így 2017-ben kiadta a Resident Evil sorozat 7. számozott részét.

Igen ám, de volt egy csavarás a játékban, és az eddigi megszokott külső nézetből átváltott a cég belső nézetre. Ami, úgy gondolom remek döntés volt. Sokkal kisebb a belátható terület, így a para-faktor is megemelkedik egy-egy izgalmasabb jelenetnél (SPOILER: amikor a családfő a házban kerget, ott azért be lehet néha csinálni).

A tipikus Resident Evil dolgok megmaradtak, folyamatosan figyelnünk kell tárhelyünk limitjére, hisz nem tudunk egyszerre sok dolgot magunkkal vinni, így érdemes mindig egy-egy mentés előtt átgondolni a dolgokat, hogy mi kellhet nekünk a későbbiekben.

Szia nagyi, miért olyan élettelen a tekinteted ?

A sztori igencsak jóra sikeredett, hiszen tele van jump scare-ekkel, és jól megírt dialógusokkal, sok – a játékban megtalálható – leírással, hogy mi is történt mikor, hol, és kivel pontosan, így mindenképpen fejlődés volt a Capcom részéről a sztori.

Miután Ethan kap egy felvételt 3 éve eltűnt nejétől, nyakába veszi az országutat, és elindul felkutatni régen látott párját. Igen ám ,de a semmi közepén lévő mocsár melletti nagy családi ház telis-tele van rejtélyekkel, melyek mind arra várnak, hogy megfejtsék őket. Vagy talán nem így lenne ? Az elsőre sem túl bíztató látvány után egyre mélyebbre kerülünk a házban, ahol nagy nehezen megtaláljuk elveszett kedvesünket. De valami nagyon nincs rendben, mert láthatólag memóriazavarral küzd, ami Ethan-t nem érinti túl meleg fogadtatásban. Szépen fogalmazva a nő megbolondult, mert valaki úgy érezte, milyen jó is kísérletezni embereken egy vírussal. Roppant jó ötlet, nem de bár ?

Hova juthatunk el ilyen hamar ?

A sztorin végig rohanni nagyjából 8-9 óra játékidő alatt lehet végigérni, de ez lehet hosszabb vagy rövidebb, attől függ, hogy körbenézünk-e elrejtett érmékért, vagy egyéb érdekességekért (nincs bele számolva, hogy mindent végig akarnak olvasni a játékos). Természetesen a speedrun is választható megoldás, de ahhoz egy jó párszor ki kell játszani a játékot, hogy fejből tudjunk mindent, így ezt csak annak merem javasolni, aki fel van lélekben készülve arra, hogy néha szitkozódni fog egy-egy lose után.

Összességében én bátran ajánlom a játékot, mert bár nem hibátlan alkotás, mégis remek vérfrissítés volt a szériának, így egyszer érdemes belevágni, hátha megtetszik másnak is. Aki pedig már kijátszotta, annak érdemes a DLC-ket kipörgetnie, mindig van a játékokhoz egy kis plusz tartalom, ami tud újat mutatni.